A legtöbb nő izgulva érkezik hozzám. „Nem vagyok fotogén.” „Nem tudok pózolni.” „Biztos nem fogok tetszeni magamnak.” Aztán a fotózás végére valami megváltozik: egyenesebb a tartás, nyugodtabb a mosoly, és a tükörben már nem a hibákat keresik. Ezért szoktam félig viccesen önbizalomterápiának hívni a glamour fotózást.
Persze nem terápia a szó szakmai értelmében – nem is akar az lenni. De egy olyan nap, amely csak rólad szól, és amely után a saját szemeddel látod, milyen gyönyörű vagy, sokszor többet ad, mint gondolnád.
Miért nem látjuk magunkat szépnek?
A tükörben minden nap ugyanazt az arcot látjuk, fáradtan, sietve, kritikus szemmel. Ismerjük a „hibáinkat”, és pont azokat keressük. Közben a környezetünk egészen mást lát: a tekintetünket, a nevetésünket, a kisugárzásunkat. A fotózás arra jó, hogy egyszer te is így láthasd magad.
Hogyan lesz az izgalomból magabiztosság?
- Ráhangolódás. A smink és a haj kb. 1–1,5 órája alatt halk zene szól, kávé vagy pezsgő vár. Ez az idő segít elengedni a hétköznapi stresszt.
- Irányítás. Nem kell tudnod pózolni. Végig vezetlek, egy-egy apró mozdulatból is tudni fogod, mit tegyél.
- Biztonság. A fotózás diszkrét, támogató légkörben zajlik. Semmi olyat nem kérek, ami kényelmetlen neked.
- A pillanat, amikor meglátod magad. A fotózás után 3 napon belül megkapod a válogatást. Sokan ekkor találkoznak először azzal a nővel, akit mások mindig is láttak bennük.
Ami utána marad
A képek ott maradnak veled: egy rossz napon elég előkeresni őket. Az egyik ügyfelem így írt:
„Én is imádom visszanézni a fotókat, és szeretem magam rajtuk!”
Ha te is szeretnéd egyszer így látni magad, nézd meg, hogyan zajlik nálam a fotózás.